Na, most akkor hogy is van ez?
Amikor történik valami, ami alapjaiban rengeti meg biztonságunkat és úgy vág ki minket a komfortzónánkból mint a gazdája azt a szegény macskát, aki a nagydolgát szeretné elvégezni, túlnyomó részben nem az az első gondolatunk, hogy, hurrá, köszönöm, mekkora leckét kaptam, milyen jó, hogy szintet léphetek és megint kipipálhatok egyet a teljesített karmikus feladataim közül.
Dehogyis.
Megijedünk, pánikba esünk, dühösek leszünk, adott esetben a legváltozatosabb káromkodásokkal fűszerezve illetjük azt a szitut, amivel szembesülünk.
Gyakran kétségbeesünk és a legsötétebb verziókat kezdjük el gyártani a helyzet kimenetelévek kapcsolatban. Zuhanunk bele az elménk kreálta szakadékba, és hogy ne legyen annyira egyszerű, az aljára érve még egy jó adag posványt is találunk, amibe szépen nyakig belemerülünk.
Elárulom neked, hogy ez egyáltalán nem baj. Sőt, ezt bizony most meg kell élned. Meg kell ismerned a lelked sötét oldalát, az indulataidat, szembe kell nézned azzal, hogy nem minden a te irányításod alatt van.
Bizony, szembe kell nézned a félelmeiddel – és tudod mit? Igenis, gyártsd le a legrosszabb verziót. Tedd fel a kérdést, mi a legrosszabb, ami történhet és dolgozz vele. Megtörtént, mit tehetek én. Nem visszafelé nézve, hogy mit tehettem volna, mit csinálhattam volna másképp, mit rontottam el… nem. Ennek az elemzése, kiásása majd akkor nyer létjogosultságot, amikor túl vagyunk rajta. Kizárólag a jelen szituációval dolgozva, megoldáscentrikusan. Természetesen ez azután tud működni, amikor már kicsit lecsendesedik az elme, jól kidühöngtük, adott esetben alaposan kisírtuk magunkat.
Hidd el, amikor elkezded a munkát, hirtelen meglátod, hogy nem is egy verzió létezik. A legrosszabb nem is annyira vészes, mert adódik belőle egy másik lehetőség és új utat nyithat. Megmutatja, hogy képes vagy olyan dolgokat meglépni, ami eddig eszedbe sem jutott, hogy arra te is képes vagy.
És itt utalnék vissza a címre!
Hiszen miért kellene a legrosszabbnak történnie? Miért ne lehetne jól kijönni a helyzetből? Pláne, hogy szembenéztünk a legrosszabbal, legyártottuk a forgatókönyvet is. Na, és itt jön a lényeg. Oké, hogy megírtuk a sztorit, de marad a fiókban, nem állítjuk színpadra. Egy sokkal profibb kivitelezőre bízzuk ezt a részét.
Úgy hívják, Univerzum.
Persze, nevezheted Istennek, Teremtőnek, Angyali seregeknek. Tedd kedved és hited szerint. Te megtetted a magad részét. Számba vetted a lehetséges kimeneteleket, átgondoltad azt, hogy mi történhet akkor, ha így vagy úgy lépsz, cselekszel. Felkészültél arra, hogy bármennyit is teszel az ügy érdekében, bármilyen kimenetelt is szeretnél, nem rajtad múlik minden és nem mindig befolyásolhatod a végkifejletet. Tehát, a magad emberi részét beletetted, így egy dolgod van már csak. Nem beleragadni a sötét gondolatokba, hanem tudatosan, szinte átprogramozva az agyadat, átlendíteni magadat a bizalom energiájába. Bízva abban, hogy bármi történik, az a te javadat szolgálja, még akkor is, ha akkor ezt nem így érzed. Mert előbb vagy utóbb igenis rájössz majd, hogy miért nem vettek fel, mért bocsájtottak el, miért késted le a vonatot… végtelenségig sorolhatnám a példákat. A betegségeknek, baleseteknek ugyanígy oka van, de erről majd egy másik írásban olvashatsz.
Tudom, hogy ez így első hallásra furának is tűnhet. Nem is egyszerű, sokszor nem is megy segítség nélkül. Ezért ha úgy gondolod, segíthetek neked ebben a Theta Healing csodálatos módszerével, keress bátran. 😊